Fedezd fel színes egyéniséged a Gorka Múzeumban, ahol a kerámia életre kel Benned!
A magyar kerámiaművészet otthona
A Gorka Géza és családja kerámia kiállításának forma- és színvilága izgalmakkal teli művészeti élményt nyújt a Dunakanyar szívében. Merülj el A Gorka család kerámia kiállításának világában – a magyar képzőművészet gyöngyszeme – a Dunakanyarban.
A kerámiák világa
Állandó kiállítások
A Gorka Múzeum Verőcén, a neves magyar keramikus, Gorka Géza egykori otthonában található. Az épület nemcsak építészeti különlegesség, hanem a magyar modern kerámiaművészet egyik legfontosabb központja is. A család több generációja – Gorka Géza, Gorka Lívia és Gorka-Focht Géza – művészete egyedülálló módon kapcsolódik össze a kiállításokban.
Gorka Géza
1894-ben lengyel származású polgári családba született Nagytapolcsányban. Már fiatalon megérintette a kézművesség varázsa: a mezőtúri fazekasmester, Badár Balázs műhelyében inasként sajátította el a mesterség alapjait. Később, a budapesti Képzőművészeti Akadémián Lyka Károly és Vaszary János tanítványaként festőnek tanult, majd 1919 és 1921 között Németországban Max Laeuger és Paul Mann műhelyében ismerkedett meg a legújabb máztechnikákkal.
1923-ban Nógrádverőcén telepedett le, ahol megalapította a népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártó Keramos Rt.-t, amelynek műszaki irányítója, majd vezetője lett, 1927-ben tulajdonosváltás okán kilépett a cégből. Feleségül vette Kovács Irént, akivel az Erzsébet-lakban rendezték be otthonukat, Gorka Géza a kertben építette meg saját kerámiaműhelyét.
Olvass tovább
Vállalkozó szelleméről tanúskodik, hogy 1943-ban Losoncon megszervezte a Nógrádi Palóc Háziipari Keramikai Műhelyt, 1946-ban a pécsi Zsolnay gyárban Zsolnay-Mattyasovszky Lászlóval közösen kezdett el magas hőfokon égetett, modern kerámiák fejlesztésébe. A budapesti Iparművészeti Vállalat műhelyében felügyelte műveinek sorozatgyártását.
Gorka Géza közízlésformáló stílusában egyensúlyban marad a művészi kifejeződés és a használhatóság. Készített art deco és népies kerámiákat, habán stílusú és modern darabokat. Kísérletező alkat volt: előszeretettel dolgozott egyedi, saját fejlesztésű mázakkal, ólmos üvegbevonatokkal, mindig az anyag természetét hagyta kibontakozni.
Számos hazai és nemzetközi elismerés és kereskedelmi siker övezte pályáját. A VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon maga Mussolini vásárolt tőle egy vázát. Külföldön rendszerint a „magyar Picassóként” emlegették, kerámiái eljutottak a világ minden pontjára, miközben a hazai közönség körében is rendkívüli népszerűségnek örvendett – sorozatgyártott vázái nyomán keletkezett a mondás: „Mindenkinek van otthon egy Gorkája”.
A második világháború súlyos károkat okozott gyűjteményében – az orosz katonák agyaggalamblövészetre használták felbecsülhetetlen értékű műveit, visszatértekor a padlót bokáig érő cseréptörmelék borította. Mindez mégsem törte meg: rövid időn belül az új korszak ünnepelt művésze lett. A 60-as években Földből és tűzből címmel dokumentumfilm készült róla, Munkácsy- és Kossuth-díjjal is jutalmazták. 1971-ben Verőcén hunyt el, végakarata szerint otthonában rendezték be a Gorka Múzeumot.
Gorka Géza
1894-ben lengyel származású polgári családba született Nagytapolcsányban. Már fiatalon megérintette a kézművesség varázsa: a mezőtúri fazekasmester, Badár Balázs műhelyében inasként sajátította el a mesterség alapjait. Később, a budapesti Képzőművészeti Akadémián Lyka Károly és Vaszary János tanítványaként festőnek tanult, majd 1919 és 1921 között Németországban Max Laeuger és Paul Mann műhelyében ismerkedett meg a legújabb máztechnikákkal.
1923-ban Nógrádverőcén telepedett le, ahol megalapította a népművészeti hagyományok alapján modern díszkerámiát gyártó Keramos Rt.-t, amelynek műszaki irányítója, majd vezetője lett, 1927-ben tulajdonosváltás okán kilépett a cégből. Feleségül vette Kovács Irént, akivel az Erzsébet-lakban rendezték be otthonukat, Gorka Géza a kertben építette meg saját kerámiaműhelyét.
Olvass tovább
Vállalkozó szelleméről tanúskodik, hogy 1943-ban Losoncon megszervezte a Nógrádi Palóc Háziipari Keramikai Műhelyt, 1946-ban a pécsi Zsolnay gyárban Zsolnay-Mattyasovszky Lászlóval közösen kezdett el magas hőfokon égetett, modern kerámiák fejlesztésébe. A budapesti Iparművészeti Vállalat műhelyében felügyelte műveinek sorozatgyártását.
Gorka Géza közízlésformáló stílusában egyensúlyban marad a művészi kifejeződés és a használhatóság. Készített art deco és népies kerámiákat, habán stílusú és modern darabokat. Kísérletező alkat volt: előszeretettel dolgozott egyedi, saját fejlesztésű mázakkal, ólmos üvegbevonatokkal, mindig az anyag természetét hagyta kibontakozni.
Számos hazai és nemzetközi elismerés és kereskedelmi siker övezte pályáját. A VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Kiállításon maga Mussolini vásárolt tőle egy vázát. Külföldön rendszerint a „magyar Picassóként” emlegették, kerámiái eljutottak a világ minden pontjára, miközben a hazai közönség körében is rendkívüli népszerűségnek örvendett – sorozatgyártott vázái nyomán keletkezett a mondás: „Mindenkinek van otthon egy Gorkája”.
A második világháború súlyos károkat okozott gyűjteményében – az orosz katonák agyaggalamblövészetre használták felbecsülhetetlen értékű műveit, visszatértekor a padlót bokáig érő cseréptörmelék borította. Mindez mégsem törte meg: rövid időn belül az új korszak ünnepelt művésze lett. A 60-as években Földből és tűzből címmel dokumentumfilm készült róla, Munkácsy- és Kossuth-díjjal is jutalmazták. 1971-ben Verőcén hunyt el, végakarata szerint otthonában rendezték be a Gorka Múzeumot.
Gorka Lívia
A hazai kerámiaművészet megújítója, Gorka Géza lánya. Édesapja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait, de hamar kialakította saját, egyéni hangját. A korongolás előtti ősi agyagalakítási technikát követte, művészetének forrása a természet – kerámiái égitestek, kövek, idolok, különböző állat plasztikák.
Magyarországon elsőként kezdett dolgozni magastüzű samottokkal, anyagokkal. Munkáit világszerte kiállították, számos díjjal ismerték el. Verőce után Budapesten, Szentendrén és Tapolca-Diszelen élt és alkotott.
Gorka Lívia
A hazai kerámiaművészet megújítója, Gorka Géza lánya. Édesapja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait, de hamar kialakította saját, egyéni hangját. A korongolás előtti ősi agyagalakítási technikát követte, művészetének forrása a természet – kerámiái égitestek, kövek, idolok, különböző állat plasztikák.
Magyarországon elsőként kezdett dolgozni magastüzű samottokkal, anyagokkal. Munkáit világszerte kiállították, számos díjjal ismerték el. Verőce után Budapesten, Szentendrén és Tapolca-Diszelen élt és alkotott.
Gorka-Focht Géza
Gyermekkorát Verőcén, nagyapja, Gorka Géza műhelyének varázsában töltötte, ez döntően hatott pályájára. Bár nem akart másolatává válni elődeinek, a családi örökség mégis mélyen meghatározta művészi útját.
Tanulmányait Németországban és Bécsben folytatta, szakmai tudását a Herendi Porcelángyárban is gyarapította. Munkáit a tudatosan létrehozott „hibák” jellemzik – ezek feszültséget és egyediséget adnak a szabályosan felépített formákhoz. Ma a természet közelségében, a Dunántúlon alkot.
Gorka Focht-Géza
Gyermekkorát Verőcén, nagyapja, Gorka Géza műhelyének varázsában töltötte, ez döntően hatott pályájára. Bár nem akart másolatává válni elődeinek, a családi örökség mégis mélyen meghatározta művészi útját.
Tanulmányait Németországban és Bécsben folytatta, szakmai tudását a Herendi Porcelángyárban is gyarapította. Munkáit a tudatosan létrehozott „hibák” jellemzik – ezek feszültséget és egyediséget adnak a szabályosan felépített formákhoz. Ma a természet közelségében, a Dunántúlon alkot.
Időszakos kiállítások
A Gorka Múzeum nemcsak a kerámiaművészet hagyományait őrzi, hanem nyitott a kortárs alkotók felé is. A múzeum kiállítóterei időről időre új művekkel és új nézőpontokkal töltődnek meg: az év folyamán több időszaki tárlat is várja az érdeklődőket.
Továbbá a „Pillanatkép” című Verőcei kortárs képzőművészeti kiállítás lehetőséget ad a helyi művészek bemutatkozására is, így a Gorka Múzeum fontos szerepet játszik a település kulturális életében. Az állandó gyűjtemény mellett ezek a tárlatok mindig friss élményt kínálnak a látogatóknak, újra és újra élettel töltve meg a ház tereit.
Tanulmányok
Jancsó Katalin Etelka keramikus kiállítása
2025. június 21. – július 27.
Lendület
Gorka-Focht Géza keramikus kiállítása
2025. augusztus 2. – szeptember 14.
Gyökerek földön és égben
Török Máté fotókiállítása
2025. május 11. – június 15.
Hans Péter Bauer
Hans Péter Bauer
2025. szeptember 20. – november 30.
Nyitvatartás
és látogatás
Belépődíjak
Csak készpénzes fizetés lehetséges
Teljes árú jegy: 1200 Ft
Diák/nyugdíjas: 600 Ft
Családi jegy: 20% kedvezmény
Nyitvatartás
és látogatás
Elérhetőség
Cím: 2621 Verőce, Szamos utca 22.
Telefon: +36 30 717 7206
Nyitvatartás
Előzetes bejelentkezéssel látogatható:
Telefonos egyeztetés 72 órával érkezés előtt
2025. május 11. – október 31.
Péntek: 9:00 – 13:00
Szombat – Vasárnap: 10:00 – 16:00
Zárva: 2025. június 8-9. és augusztus 20.
Elérhetőség
Cím: 2621 Verőce, Szamos utca 22.
Telefon: +36 30 717 7206
Képgaléria
